Irodalmi fórum

Az egzotikumon túl: nemzeti/nemzetiségi irodalom Magyarországon? Vári György beszélgetett Borbély Szilárd költővel, valamint Jónás Tamás és Szántó T. Gábor írókkal. Nagyvázsony, Völgy-Park, Marom Budapest sátor, már-már garancia az érdekességre és egy kis kikapcsolódásra. A mostani program egy irodalmi fórum volt, amelyen Vári György beszélgetett vendégeivel, és a következő problémák megvitatásának, felmerülő kérdések megválaszolásának szenteltek másfél órát:
Lehet nemzetisége egy irodalmi műnek? Beskatulyázható egy alkotó, mint "nemzetiségi író vagy költő"? Létezik-e zsidó, illetve roma irodalom, mitől zsidó, roma (vagy bármi más) egy mű, direkt formában megállapítható-e, mely motívumok számítanak ezt a kérdést eldöntő meghatározó kritériumaként. Ha létezik nemzetiségi irodalom, akkor az hogyan integrálódik (ha egyáltalán törekszik erre) az azt körülvevő kultúrába.
A témakör Nyugat-Európában egyre gyakrabban fordul elő az értelmiség körében, de hazánkban az ilyen témájú beszélgetések még nagyon ritkán fordulnak elő. A válaszok személyenként eltérőek voltak, sőt kisebbségenként különbözik az is, hogy előnnyé vagy hátránnyá válik az, ha valaki nemzetiségi írónak, költőnek tartja magát. Jónás Tamás elmondása szerint a cigányok magyar írónak tartják, mert magyarul ír, a magyarok pedig cigány írók közé sorolják a származása miatt. Ő magát magyar írónak tartja, legfőképp azért, mert magyar nyelven írja műveit és már nem követi a cigány hagyományokat. Ezzel ellentétben Szántó T. Gábor véleménye szerint ő sikeresebb zsidó íróként, mintha magyarnak tartaná magát.
A program irodalmi szempontból különlegesnek számít, de a megvalósítással nem volt minden rendben. A beszélgetőtársak nem voltak együttműködők egymással, ami szerintem a helyszín és az időpont miatt lehetett.