A mélység bajnoka

Kincses Zoltán új könyvét, A mélység bajnokát augusztus 1-jén mutatták be a taliándörögdi Ősök Házában, 14 órás kezdettel. Az írót Illés Sándor – közismert nevén Sanyi pap – kérdezte. Amikor egy könyvbemutatóról szóló programot kapok, mindig azon gondolkodom, mivel is tudnám majd kitölteni a cikket, hisz az ilyen rendezvényekről nehéz elegendő anyagot gyűjteni, hacsak le nem írjuk magát a történetet.
De ennél a bemutatónál valahogy minden máshogy alakult: a másfél órás beszélgetés inkább szólt az emberek olvasási szokásairól – vagyishogy szokásainak hiányáról –, mint magáról a könyvről. A könyvről, ami egyébként pont ezért készült: hogy újra divatba hozza a történelmi műfajú regényeket, és ezzel reklámozza a magyar történelem fontosságát.
Ha belegondolunk, hogy mikor tett a magyarság valami nagyon fontosat a világ – Európa –számára, mindenképpen eszünkbe kell jusson a nándorfehérvári csata, és Dugovics Titusz hőstette, amikor lezuhant a vár egy tornyából, magával rántva azt a török katonát, aki megpróbálta a török zászlót kiakasztani a vár tetejébe.
Ezzel a hőstettel végződik a könyv, hisz a szomorú valóságot nem változtathatta meg az író. Viszont ezen túl bepillantást enged a nándorfehérvári diadal előzményeibe, a török világ rejtelmeibe, történelmünk legendás alakjáról, a főszereplő Dugovics Titusz személyéről ad izgalmas leírást, akinek életének csak legvégét ismerhetjük a történelmi forrásokból.
Elhangzott az is, hogy milyen sajnálatos, hogy tavaly, 2006-ban nem emlékeztünk meg a nándorfehérvári csata 550. évfordulójáról, hiszen bár nagyon fontos volt emlékeznünk 1956-ra, de talán meg kellett volna említeni 1456-ot is, hisz talán nem is létezne ez az európai kultúra manapság, ha akkor nem állítják meg a magyarok a hódító törököket, a kontinens leigázásától.