Humor a templomban

A Humortörténet című előadás első részében az ókori humorról, a változásairól, és magáról a vicc formáiról láthattak képekkel és videókkal illusztrált előadást. A kapolcsi katolikus templom teljesen tömve volt, még egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, hiszen a szent épület padlóján is ültek. Valószínűleg azért voltak ilyen sokan, mert az előadás címe alapján mindenki poénos, vicces előadást várt. De nemhogy viccek nem hangzottak el, még csak nem is a mai modern viccekről volt szó, hanem a humor kialakulásáról az ókori Rómában és Görögországban. Főleg a komédiákban fordultak elő humoros fordulatok, vagy az, hogy más emberekből gúnyt űztek. Moliére drámáit még a mai napig humorosnak találjuk. A vágánsoknak igen nagy szerepük volt a humor fejlődésében. Ők voltak azok a szabadszellemű fiatalok, akik nem törődtek semmivel, a részegség és a jókedv volt az istenük, szabadidejüket pedig főleg dalok és versek költésével töltötték.
A humornak több fajtája van. Az ókorban is kialakult a furcsa dolgok viccesnek találása, az antik abszurd. Erre példa egy filmrészletben elhangzott klasszikus vicc: „Én én vagyok!... Én is!...” Lehet viccet csinálni egy helyzetből, leginkább, ha az kínos, de leginkább mások kicsúfolásából, és az emberi hibák felszínre hozásából. Például Nero kastélyának falait terhes nők képei díszítették, mert azt furcsának, ezért viccesnek gondolta.
Régen a parazitaság egy foglalkozás volt. Nem kellett sokat tanulni hozzá, inkább jó memóriára és előadóképességre volt szükség hozzá. A parazita mestersége abból állt, hogy ismerősei körében, vagy bárhol, ahol vicces történetet hallott, azt megjegyezte, majd később egy kocsmában, vagy publikus helyen előadta, amin természetesen a közönsége jót nevetett. Ezzel sikeressé vált, és sok haszna volt belőle. Sokszor még egy italra is meghívták, mert szellemesnek tartották.
Az előadás főleg tudományos jellegű volt, de a vetített filmrészletek kicsit pihentették az agyunkat. De szerintem erőltetettek voltak a helyzetek túlreagálásából csinált viccek.