AC/DC helyett AB/CD
Több mint ezer ember keze lendült a magasba, amikor a magyar Angus Young, Fángli Erik nyitódalként a „B” húron pengetni kezdte az AC/DC talán egyik legsikeresebb dalát, a Thunderstruck-ot. A hangulat valóban olyan volt, mint egy valódi AC/DC-koncerten. A rajongók az első pillanattól kezdve őrjöngtek, rengeteg torok ordította a szöveget, és amint beindult valamelyik zeneszám, rögvest ugrálni kezdtek, akik csak bírták.
A hangulatról nem lehet többet nyilatkozni annál, mint hogy végig fergeteges volt, olyan, amilyet a színpadról a művészek megteremtettek. Olyan energia volt abban, amit csináltak, hogy még fáradtan is magával ragadta az embert. A másolás olyannyira pontos volt, hogy sokszor az ember tudatában nem is létezett AC/DC, csak AB/CD, aki kitalálta, és játssza ezeket a rock’n’roll számokat. De mikor véget ért valamely szám, és Kristó László beleordított a mikrofonba magyarul, visszacsöppenhettünk a valóságba, ami semmivel sem volt szomorúbb, mint a villámokkal és kisördögökkel teli másik világ, ahonnan megérkeztünk. Sőt.
A hangulatot ugyan már nem lehetett fokozni, a banda mégis képes volt rá. Erik, Angus módjára piros öltönyben, nyakkendőben, sapkában jött fel a színpadra. Young-módra ezeket egy szám közepén le is dobálta magáról. Egy alsónemű és egy rövidnadrág maradt rajta.
Mint ismeretes, az ausztrál gitáros mindig olyan zászlót készíttet a fehérneműjére, mint amelyik országban éppen koncertezik az AC/DC. A rövidnadrágot letolva ezt nyilvánosan is megmutatja.
Mivel itt csak városokba utazgat a tribute banda, magyar gitárosunk a fenekét dobta ki a nadrágból. A hatás szórakoztató mókának hatott, és nem trágárságnak, vagy illetlen, közönséges önmutogatásnak. A vidámság moraja végigfutott a nézőseregen, aztán Fánglira visszakerült a gitár, és ment tovább a mindent elsöprő ugrálás.
Magyarország – méltán mondhatjuk, hogy – legismertebb tribute zenekara, az AB/CD akárhova megy az országban, hatalmas sikert arat. Így ment ez eddig is, és valószínű, hogy fennállásuk végéig ez nem fog változni.